Rippling vs. Deel: a kapzsiság jó a startup-világban?

Nemrégiben a globális technológiai és munkaerőpiac egy olyan botrányt követett, amely a nagy vállalati kémkedési történetekhez hasonlítható: a Rippling, amelynek értéke meghaladja az 13 milliárd USD-t, pert indított a közvetlen versenytársa, a 12 milliárd USD-ra értékelt Deel ellen ipari kémkedés vádjával. A súlyos vádon túl az ügy meglepő részletekkel – és mondhatni, filmes elemekkel – érkezett arról, hogyan fedezték fel a feltételezett kémet.

csapda – hogy ellenőrizze a gyanút. honeypot – egy fiktív csatorna létrehozása a Slack-en, ahol a munkavállalók állítólag negatívan beszéltek a Deelről. A gyanúsított gyors reakciója, aki a csapda felállítása után néhány órával meglátogatta a hamis csatornát, elegendő volt ahhoz, hogy meggyőzze a céget egy rivális által irányított kémkedési művelet létezéséről. 

A helyzet még drámaibb fordulatot vett, amikor a gyanúsított alkalmazott egy bírósági végzést kapott a telefonja átadására, és a fürdőszobába rohant, ahol megpróbálta megsemmisíteni azt, beleértve, hogy megpróbálta leönteni a készüléket. Ez a viselkedés, amely egy tipikus rendőrfilmszínt idéz fel, csak még inkább megerősítette a gyanúkat és tovább súlyosbította a botrányt.

Ez az epizód számos híres vállalati kémkedési esetre utal, mint a Coca-Cola és a Pepsi közötti történelmi versengés, amely során alkalmazottak titkos információkat cseréltek ki receptekről és kereskedelmi stratégiákról, vagy a közelmúltban a Uber vezetői ügyében, akiket ipari kémkedéssel vádoltak a Google ellen az önvezető autók versenyében. Az Enron-botrány, bár nem közvetlenül a kémkedéshez kapcsolódik, szintén egy figyelemre méltó példát szolgáltat az etikai és megfelelőségi hiányosságokra, amelyek megbuktattak egy óriást és véglegesen átalakították a pénzügyi piacot.

Kulturális szempontból lehetetlen nem megemlíteni a klasszikus Wall Street (1987) filmet, ahol Gordon Gekko megörökítette a “a kapzsiság jó” mondatot, tükrözve a torz etikai nézetet az üzletben. De ha valami tanulható a fikcióból – és a megemlített valós esetekből – az az, hogy a belső ellenőrzések és a jó kormányzási gyakorlatok elhanyagolása valódi és sokszor katasztrofális következményekkel jár a résztvevő cégek számára.

A Rippling és a Deel közötti konfliktus éppen azt tükrözi, hogy sürgősen szükség van a belső ellenőrzések megerősítésére minden méretű vállalat esetében. Fontos, hogy a szervezetek világos információbiztonsági politikákat állítsanak fel, korlátozzák a belső hozzáférések számát, és robosztus nyomonkövetési és auditálási rendszereket vezessenek be. Több, mint hogy csak megelőzzék a vállalati kémkedést, ezek a gyakorlatok egy szilárd és etikus szervezeti kultúra alapkövei, drasztikusan csökkentve a jogi és hírnévvel kapcsolatos kockázatokat.

Um megfelelés a struktúrált, szilárd és hatékony vállalati irányítással támogatva, soha nem volt ennyire elengedhetetlen. A jól meghatározott belső ellenőrzések, a nemzetközi legjobb gyakorlatokkal összehangolva és világos bejelentési és belső vizsgálati mechanizmusokkal, értékes eszközök nemcsak a jogtalan cselekedetek elleni védelemben, hanem a költséges jogi konfliktusok és a képmásválságok elkerülésében is.

A Rippling és a Deel közötti vita által hátrahagyott tanulság világos: a megfelelőség és a kormányzás fontosságának figyelmen kívül hagyása már nem életképes lehetőség azon vállalatok számára, amelyek fenntartható módon szeretnének prosperálni – beleértve a startupokat is. Itt az idő, hogy elismerjük, hogy a jó gyakorlatok nem csupán jogi kötelezettségek, hanem stratégiai befektetések, amelyek biztosítják a vállalatok integritását és hosszú távú fennmaradását a globális piacon.

Ahogy Gekko évtizedekkel később felfedezi, a kapzsiság nem jó, ha nem párosul felelősséggel és vállalati etikával. A valóságban a fenntartható üzletek bizalmon, átláthatóságon és a játékszabályok tiszteletén alapulnak – valami, amire minden vállalatnak, mérettől függetlenül, érdemes emlékeznie, mert az üzleti világban, a filmmel ellentétben, nem mindig van második esély a elveszett hírnév helyreállítására.

*Matheus Martins vállalati jogi szakértő a Fundação Getúlio Vargas (FGV) intézménynél, valamint a magántőke, kockázati tőke és startup befektetések terén szintén a FGV-nél. Ezen kívül a Barcelos Martins Advogados ügyvédi iroda partnere, amely jogi megoldásokra specializálódott startupok számára.