Az Európai Unió (EU) jelentős lépést tett a mesterséges intelligencia szabályozásában azáltal, hogy augusztus óta végrehajtotta a témában az első átfogó jogszabályt, az AI-törvényt. Ez az új rendelet, amely 2026-tól teljes mértékben alkalmazandó lesz, szigorú szabványokat határoz meg az AI-rendszerek fejlesztésére és használatára vonatkozóan az európai területeken, azzal a céllal, hogy biztosítsa a biztonságot, az etikát és az alapvető jogok tiszteletben tartását. Az EU-kezdeményezés precedensként szolgálhat más országok, köztük Brazília számára.
Az AI-törvény kockázatalapú megközelítést alkalmaz, és a mesterséges intelligencia rendszereit különböző kategóriákba sorolja, a minimális kockázattól az elfogadhatatlan kockázatig. Ez a módszertan új globális mércét állít fel, és nyomást gyakorolhat más országokra, hogy felgyorsítsák saját szabályozásukat. Brazíliában 2020 óta vitatják meg a témát a parlamenti képviselőházak, és a közelmúltban a 2338/2023-as törvényjavaslat (PL IA) hasonló megközelítéssel kezdett el tárgyalni a szabályozásról, bemutatva, hogyan követheti az ország az EU nyomdokait.
Alan Nicolas, egy üzleti szakértő és a legendás akadémia alapítója az új európai jogszabályt minden olyan ország jelének tekinti, ahol nincsenek konkrét törvények a mesterséges intelligenciára vonatkozóan. “Az AI-törvény Európában végrehajtott végrehajtása mérföldkő, amely megmutatja, hogy Brazíliának elő kell mozdítania saját mesterséges intelligencia-szabályozását. Ha nem követjük ezt a tendenciát, akkor nemcsak a nemzetközi szabályokhoz való alkalmazkodás, hanem a globális kormányzási és biztonsági gyakorlatok összhangja érdekében is kihívásokkal szembesülhetünk” – mondja a szakértő.
A jogszabály következményei
A mesterséges intelligencia törvényének hatása mélyreható lehet, különösen a globális piacokon működő vagy Brazílián kívül kifejlesztett mesterséges intelligencia rendszereket használó vállalatok számára. Az Európai Unió új jogszabálya egyértelmű iránymutatásokat határoz meg a mesterséges intelligencia rendszerek átláthatóságára és biztonságára vonatkozóan, amelyekről a brazil kontextusban is szó esik.
Ahogy Alan Nicolas rámutat, a helyi vállalatok már elkezdték előre jelezni a szabályozási változásokat. “Sok brazíliai vállalat készül, néhányan még mesterséges intelligencia hatásjelentéseket is kidolgoznak, és gyakorlatukat a jövőbeli jogi követelményekhez igazítják” – sorolja.
Ezenkívül az új európai jogszabály szankciókat ír elő a rendelkezéseinek be nem tartása miatt, amit a brazil PLICA is figyelembe vesz. Az EU esetében a bírságok elérhetik a 71 tp3t-t a vállalat teljes üzletágából, ami megerősíti, hogy a vállalatok szigorú és gyors alkalmazkodásra van szükség azon vállalatok részéről, amelyeknek ezen új szabványoknak megfelelően kell működniük.
A szabályozás útja Brazíliában
Az AI-törvény jóváhagyásával megnő a Brazíliára nehezedő nyomás, hogy saját szabályozási keretet hozzon létre. Ezt a sürgősséget elsősorban az a tény bizonyítja, hogy Dél-Amerika legnagyobb országa a legtöbb internethasználó között van a világon, csak Kína, India, az Egyesült Államok és Indonézia mögött. Latin-Amerikában Brazília a vezető, ezt követi Mexikó és Argentína.
A PL IA még ebben az évben szavazhat, és az európai szabályozás által ihletett elemeket hoz, mint például a mesterséges intelligencia rendszerszolgáltatók kockázati besorolása és polgári jogi felelőssége. “Brazíliának lehetősége van szilárd, modern jogszabályok létrehozására, amelyek összhangban vannak a globális legjobb gyakorlatokkal. Ez elősegíti az innováció előmozdítását, és biztosítja, hogy a technológiai fejlődést etikus és biztonságos módon használják fel” – összegzi Alan Nicolas.
A jogszabályok végrehajtása Brazíliában fontos lesz a polgárok jogainak védelme és a fenntartható innovációs környezet előmozdítása érdekében. Az AI-törvény által kialakított globális trenddel az elvárás, hogy más területek, ahol már folyamatban van a szabályozás, az Európai Unió példáját követik, és olyan struktúrát hoznak létre, amely egyensúlyban tartja az innovációt a felelősséggel.


