A brazil pénzügyi rendszer elleni legutóbbi támadás zászlóshajóvá vált a vállalati kerület hagyományos koncepciójának elavulttá válásában. Mivel a bűnözők a legitim identitást kihasználva behatolnak a rendszerekbe, egyértelmű, hogy a hozzáférés és a hitelesítő adatok védelme vált a szervezetek fő kihívásává. Ahelyett, hogy kizárólag a technikai infrastruktúrát céloznák meg, a kiberbűnözők most az emberi tényezőre összpontosítanak, érvényes hitelesítő adatokkal hozzáférhetnek az érzékeny információkhoz anélkül, hogy gyanút keltenének.
Az országban rögzített legutóbbi nagyobb támadásnál a támadók lopott jogos fiókokat használtak rosszindulatú programok csendes terjesztésére, súlyos sebezhetőségeket tárva fel az érintett vállalatok személyazonosság-kezelésében Az ellopott hitelesítő adatokon alapuló támadások már több mint 70% globális kiberincidenst jelentenek, az éves veszteségek pedig elérik az US$ 13 milliót vállalatonként Latin-Amerikában ez a valóság még kritikusabb, a jogsértések 82%-je pontosan a hitelesítő adatokkal való visszaélésből vagy emberi kudarcokból ered.
Digitális identitás: az új biztonsági kerület
A digitális átalakulás felgyorsulása nemcsak agilitást és innovációt hozott az üzleti életbe, hanem összetett kihívásokat is jelentett a vállalati biztonság számára. Az infrastruktúra-alapú védelem hagyományos modelljének elavulásával a szervezetek fizikai kerülete, amelyet egykor könnyen elhatároltak a belső hálózatok és tűzfalak, elvesztette relevanciáját.
Jelenleg a kerület fogalma gördülékeny, amelyet a felhasználók dinamikus viselkedése és a rendszerekhez való hozzáférés decentralizált módja alakít. Ebben az összefüggésben a digitális identitás jelenti az új kritikus határt, amely mélyreható stratégiai változást kényszerít ki: a vállalatoknak biztosítaniuk kell, hogy minden hitelesítő adat, minden felhasználó és minden eszköz folyamatosan ellenőrzött és érvényesített, mielőtt hozzáférne az érzékeny információkhoz vagy végrehajtaná a kritikus tranzakciókat.
Ez az új biztonsági dinamika igazodik a Zero Trust modell filozófiájához, amelynek alapfeltétele, hogy soha ne bízzunk implicit módon, függetlenül a hozzáférési ponttól. A kerületet most már a jogosult felhasználók és eszközök identitása alkotja, újradefiniálva, hogy mit kell érteni hatékony biztonságon.
Ellentétben a korábbi megközelítéssel, amely egyszerűen távol tartotta a bűnözőt a hálózatról, ma már elengedhetetlen annak folyamatos biztosítása, hogy egy jogosult felhasználó valójában ne legyen álcázott támadó A központi koncepció az állandó és adaptív hitelesítés, amelyben minden hozzáférési kérelem több rétegű kontextuális ellenőrzésen megy keresztül, beleértve a hely, az eszköz, a viselkedés és az idő, valamint magának az identitásnak az elemzését.
Identitáskezelés: idegpont a kiberbiztonság számára
A nem megfelelő digitális identitáskezelés megnyitja az ajtót olyan kritikus fenyegetések előtt, mint az oldalirányú mozgás, amikor a támadók egyetlen feltört hitelesítő adatot használnak több belső rendszerhez való hozzáféréshez a túlzott engedélyek kihasználásával.
Ezenkívül az egyszerű hibák, mint például a gyenge jelszavakra való kizárólagos támaszkodás, lehetővé teszik a helytelen hozzáférést, lehetővé téve a támadók számára, hogy legitim felhasználónak álcázzák magukat, hogy észrevétlenül érzékeny adatokhoz jussanak. Szigorú ellenőrzések és folyamatos felügyelet nélkül gyakorivá válik a rosszindulatú felhasználók vagy a privilegizált fiókokat átvevő támadók által elkövetett belső csalás is.
Egy másik növekvő fenyegetés a lándzsás adathalászat, egy célzott támadás, amely a vezetőkről vagy adminisztrátorokról szóló részletes információkat használ fel rendkívül meggyőző kommunikáció létrehozására, és ráveszi az áldozatokat, hogy adják át hitelesítő adataikat vagy kiváltságos hozzáférésüket.
Végül, a statikus jelszavak robusztusabb módszerekkel, például FIDO-alapú jelszókkal vagy digitális tanúsítványokkal történő hitelesítéssel való helyettesítése jelentősen csökkenti a sebezhető vagy ismétlődő hitelesítő adatokkal kapcsolatos kockázatot. A gyakorlatban az ezeket a mechanizmusokat alkalmazó vállalatok kevesebb csalási kísérlettel szembesültek, ami bizonyítja, hogy szilárd és folyamatos identitásvédelmi stratégia kritikus fontosságú a szervezetek védelmében a jelenlegi digitális fenyegetésekkel szemben.
Ebben a forgatókönyvben a vállalatoknak bizonyos védelmi intézkedéseket kell elfogadniuk, mint például: erős identitásirányítás, egyértelmű szabályzatokkal az IAM (Identity and Access Management) kezelésére, valamint a hálózatok és alkalmazások szegmentálása, a kritikus hozzáférés megerősített ellenőrzésével, mint például a többtényezős hitelesítés, segít korlátozni a károkat invázió esetén, blokkolja az oldalirányú mozgásokat és védi az érzékenyebb területeket.
Ezen túlmenően a mesterséges intelligencia (AI) használata a folyamatos megfigyeléshez és a valós idejű viselkedéselemzéshez további megfigyelési réteget hozhat a kerületbe. Végül elengedhetetlen a vállalati biztonsági kultúra megszilárdítása rendszeres képzések és gyakorlati szimulációk révén, biztosítva, hogy az operatív szinttől a magas vezetésig mindenki felkészült legyen, és tisztában legyen a digitális identitások ellopásán vagy manipulációján alapuló támadások megelőzésében betöltött szerepével.
Egy olyan időszakban, amikor a fenyegetés dinamikus, és a biztonsági kerület több ezer digitális identitásra porosodik, a vállalati védelemnek folyamatosan fejlődnie kell. Az identitás védelme nem csupán a fejlett technológiák elfogadását jelenti, hanem egy teljes stratégia megvalósítását, amely szigorú kormányzást, folyamatos tudatosságot és intelligens használatot foglal magában, mint például az AI és az adaptív hitelesítés.

