Évtizedekig a gazdasági és politikai hatalmat pozíciók, vagyon és intézményi kapcsolatok alapján mérték. Ma már követők, elköteleződés és digitális elérhetőség alapján is mérik. A digitális influenszerek szerepe kétértelmű, egyszerre márkák, idolok és vállalatok, de gyakran adóazonosító, könyvelés és a társadalom többi részét terhelő adókötelezettségek nélkül működnek.
A közösségi média elterjedése egy párhuzamos piacot hozott létre, ahol a figyelem valutává, a hírnév pedig forgalomképes eszközzé vált. A probléma az, hogy ugyanabban a térben, ahol a digitális vállalkozás virágzik, a pénzmosás, az adócsalás és az illegális meggazdagodás új mechanizmusai is virágoznak, mindezt az állam közvetlen hatókörén kívül.
A millió dolláros tombolák, a követőktől származó „adományok”, a jótékonysági ajándékok és a több ezer realt generáló élő közvetítések sok influencer számára a fő bevételi forrásokat jelentik. Bizonyos esetekben valódi üzleti modellé váltak, de jogi háttér, megfelelés és pénzügyi felügyelet nélkül.
A büntetlenség érzését a társadalmi hatalom erősíti; az influenszereket csodálják, követik, és gyakran népszerűségük védi őket. Sokan úgy vélik, hogy mivel digitális környezetben élnek, a törvény hatókörén kívül esnek. A „digitális immunitás” ezen felfogásának gazdasági, jogi és társadalmi következményei vannak.
A brazil törvényhozás vakfoltja
A brazil törvényhozás még nem tartott lépést az influencer gazdasággal. A szabályozási vákuum lehetővé teszi az influenszerek számára, hogy milliós közönséggel pénzesítsenek be adóregisztráció vagy üzleti kötelezettségek nélkül.
Míg a hagyományos vállalatoknak be kell tartaniuk a számviteli, adózási és szabályozási kötelezettségeket, sok influenszer nagy összegeket mozgat a PIX-en (Brazília azonnali fizetési rendszere), nemzetközi átutalásokon, külföldi platformokon és kriptovalutákon keresztül, mindenféle átláthatóság nélkül.
Ezek a gyakorlatok közvetlenül vagy közvetve sértik a pénzmosás és a vagyoneltitkolás bűncselekményeivel foglalkozó 9,613/1998. számú törvény, valamint a Caixa Econômica Federal kizárólagos hatáskörét a tombolák és lottók engedélyezésére ruházza fel.
Amikor egy influenszer a Caixa Econômica Federal (Brazil Szövetségi Takarékpénztár) engedélye nélkül népszerűsít egy tombolát, büntető- és közigazgatási vétséget követ el, és az 1521/1951. számú törvény 2. cikke értelmében nyomozást indíthatnak ellene a közgazdaság elleni bűncselekmény miatt.
A gyakorlatban ezek a „promóciós akciók” a pénzeszközök hagyományos pénzügyi rendszeren kívüli mozgatásának mechanizmusaiként működnek, a Központi Bank ellenőrzése, a Pénzügyi Tevékenységek Ellenőrzéséért Felelős Tanács (COAF) felé történő kommunikáció, illetve a Szövetségi Adóhivatal (Federal Revenue Service) adókövetése nélkül. Ez az ideális forgatókönyv a legális és az illegális pénzek keverésére, ami a pénzmosás üzemanyaga.
A szórakoztatás mint homlokzat
Ezeknek a kampányoknak a működése egyszerre egyszerű és kifinomult. Az influencer „jótékonysági” tombolát szervez, gyakran improvizált platformokat, táblázatokat vagy akár közösségi média kommenteket használva. Minden követő kis összegeket utal át a PIX-en (Brazília azonnali fizetési rendszere) keresztül, abban a hitben, hogy ártalmatlan tevékenységben vesz részt.
Alig néhány óra alatt az influenszer több tízezer vagy akár több százezer realt keres. A nyereményt – egy autót, mobiltelefont, utazást stb. – szimbolikusan ítélik oda, miközben a pénz nagy része számviteli háttér, adózási nyilvántartás vagy azonosított eredet nélkül marad. Ezt a modellt, variációkkal, a személyes gazdagodástól a pénzmosásig számos célra használják.
A brazil szövetségi adóhatóság (Federal Revenue Service) már több olyan esetet is azonosított, ahol az influenszerek vagyonnövekedése az adóbevallásukkal ellentétes volt, és a COAF (Pénzügyi Tevékenységek Ellenőrzési Tanácsa) elkezdte gyanús tevékenységként feltüntetni az ilyen típusú tranzakciókat a belső kommunikációban.
Konkrét példák: amikor a hírnév bizonyítékká válik
Az elmúlt három évben a Szövetségi Rendőrség és az Ügyészség számos művelete tárta fel a közösségi média pénzmosásra, illegális tombolákra és illegális meggazdagodásra való felhasználását.
– Az Operation Status (2021) művelet állapota ( bár a kábítószer-kereskedelemre összpontosított, feltárta „közszereplők” profiljainak felhasználását vagyon és tulajdon elrejtésére, bemutatva, hogy a digitális képek hogyan szolgálhatnak pajzsként az illegális áramlások ellen;
– Sheyla Mell-ügy (2022): az influenszert azzal vádolták, hogy engedély nélkül millió dolláros tombolákat hirdetett, több mint 5 millió reál dollárt gyűjtött össze. A pénz egy részét állítólag ingatlanok és luxusjárművek vásárlására fordította;
– Operation Mirror (2023): olyan influenszereket vizsgált, akik fantomcégekkel együttműködve hamis tombolákat népszerűsítettek. A „nyereményeket” illegális eredetű pénzügyi tranzakciók igazolására használták fel;
– Carlinhos Maia-ügy (2022–2023): Bár hivatalosan nem vádolták meg, az influenszert megemlítették a nagy értékű tombolákkal kapcsolatos vizsgálatokban, és a Caixa Econômica Federal kérdőre vonta a promóciók jogszerűségével kapcsolatban.
Más esetekben középszintű influenszerek tombolákat és „adományokat” használnak fel harmadik felektől, köztük politikusoktól és üzletemberektől származó pénzek nyomon követhetetlen módon történő átutalására.
Ezek a műveletek azt mutatják, hogy a digitális befolyás hatékony eszközzé vált a vagyon elrejtésére és az illegális tőke legitimálására. Amit korábban fedőcégeken vagy adóparadicsomokon keresztül tettek, azt ma „jótékonysági tombolák” és szponzorált élő közvetítések teszik.
Társadalmi védelem: hírnév, politika és az érinthetetlenség érzése.
Sok influenszert milliók csodálnak, kapcsolatban állnak köztisztviselőkkel és politikusokkal, részt vesznek választási kampányokban, és gyakran jelen vannak a hatalmi körökben. Ez az államhoz és a nyilvános marketinghez való közelség a legitimitás auráját teremti, ami gátolja a felügyeletet és zavarba ejti a hatóságokat.
A digitális bálványimádás informális pajzsadássá alakul: minél szeretettebb egy influenszer, annál kevésbé hajlandó a társadalom, sőt még a közintézmények is, hogy kivizsgálják a gyakorlatát.
Sok esetben maga a kormányzat keresi ezen influenszerek támogatását intézményes kampányaihoz, figyelmen kívül hagyva adózási múltjukat vagy az őket fenntartó üzleti modellt. A tudatalatti üzenet veszélyes: a népszerűség felváltja a törvényességet.
Ez a jelenség egy ismert történelmi mintát ismétel: az informalitás dicsőítését, ami természetessé teszi azt az elképzelést, hogy a média sikere legitimál minden magatartást. Az irányítás és a megfelelés szempontjából ez a nyilvános etika ellentéte; ez a „szürke zóna”, amely show-bizniszbe alakult.
A márkák és a szponzorok közötti megosztott felelősség kockázata.
Azok a vállalatok is veszélyben vannak, amelyek influenszereket alkalmaznak termékek vagy közérdekű ügyek népszerűsítésére. Ha a partner illegális tombolákban, csalárd sorsolásokban vagy gyanús tevékenységekben vesz részt, fennáll a közös polgári, közigazgatási, sőt büntetőjogi felelősségre vonás veszélye.
A kellő gondosság hiánya vállalati hanyagságként értelmezhető. Ez vonatkozik a reklámügynökségekre, tanácsadó cégekre és digitális platformokra.
Szerződésekben közvetítőként eljárva feddhetetlenségi kötelezettségeket vállalnak, és bizonyítaniuk kell, hogy a pénzmosás megakadályozására szolgáló mechanizmusokat fogadtak el, a nemzetközi legjobb gyakorlatokkal (FATF/GAFI) összhangban.
A digitális megfelelés már nem esztétikai választás, hanem a vállalat túlélésének kötelezettsége. A komoly márkáknak be kell vonniuk az influenszereket a reputációs kockázatértékelésükbe, figyelemmel kell kísérniük a gyanús tevékenységeket, meg kell követelniük az adózási megfelelést, és ellenőrizniük kell a bevétel eredetét.
A láthatatlan határ: kriptovaluták, élő közvetítések és nemzetközi tranzakciók.
Egy másik aggasztó szempont a kriptovaluták és a külföldi platformok egyre növekvő használata adományok és szponzorációk fogadására. A streaming alkalmazások, fogadási oldalak és még a „borravaló” weboldalak is lehetővé teszik az influenszerek számára, hogy digitális valutákban, banki közvetítés nélkül fogadjanak kifizetéseket.
Ezek a gyakran széttagolt tranzakciók megnehezítik a nyomon követhetőséget és megkönnyítik a pénzmosást. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Központi Bank továbbra sem szabályozza teljes mértékben a digitális platformokon zajló fizetési folyamatokat, és a COAF (Pénzügyi Tevékenységek Ellenőrzési Tanácsa) a pénzügyi intézmények önkéntes jelentéseitől függ.
A hatékony nyomon követés hiánya ideális forgatókönyvet teremt a vagyon nemzetközi elrejtésére, különösen stabilcoinok és privát pénztárcák használata esetén, amelyek névtelen tranzakciókat tesznek lehetővé. Ez a jelenség Brazíliát egy globális trendhez köti: a közösségi média pénzmosási csatornaként való használatához.
Az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Mexikó, a közelmúltban történt esetek olyan influenszereket tártak fel, akik digitális tartalomnak álcázott adócsalással és illegális finanszírozási rendszerekkel foglalkoztak.
Az állam szerepe és a szabályozás kihívásai.
A befolyásoló gazdaság szabályozása sürgető és összetett. Az állam azzal a dilemmával néz szembe, hogy ne fojtsa el a szólásszabadságot, miközben egyidejűleg megakadályozza a közösségi média bűnözői célú felhasználását az erőforrások elrejtésére.
Már több lehetőségről is folynak viták, például a kötelező adó- és számviteli regisztráció előírásáról azon influenszerek számára, akik túllépnek egy bizonyos bevételi volument; a digitális tombolák és nyereményjátékok függővé tételéről a Caixa Econômica Federal előzetes engedélyétől; átláthatósági szabályok létrehozásáról a partnerségek és szponzorációk számára, éves jelentések közzétételével; valamint a COAF-nak (Pénzügyi Tevékenységek Ellenőrzési Tanácsa) történő jelentéstételi kötelezettség bevezetéséről a digitális fizetési és streaming platformok esetében.
Ezek az intézkedések nem a digitális kreativitás elfojtását célozzák, hanem a jogszerűség révén az egyenlő versenyfeltételek megteremtését, biztosítva, hogy azok, akik profitálnak a befolyásból, egyben viseljék a gazdasági és költségvetési felelősséget is.
Befolyás, etika és társadalmi felelősségvállalás
A digitális befolyás a kortárs kor egyik legerősebb ereje, mivel ha jól használják, formálja a közvéleményt, oktat és mozgósít. De ha etikátlanul instrumentálják, a manipuláció és a pénzügyi bűnözés eszközévé válik.
A felelősség kollektív, ahol az influenszereknek meg kell érteniük, hogy a digitális világ nem jelenti azt, hogy a törvények felett állnak, a márkáknak integritási kritériumokat kell előírniuk, és az államnak modernizálnia kell felügyeleti mechanizmusait. A nyilvánosságnak viszont abba kell hagynia a karizma és a hitelesség összekeverését.
A kihívás nemcsak jogi, hanem kulturális is: a népszerűséget az átláthatóság iránti elkötelezettséggé kell alakítani.
Végső soron azoknak, akik befolyással bírnak, felelősséget kell vállalniuk az általuk kiváltott gazdasági és erkölcsi hatásért is.
A csillogás és a rendszerszintű kockázat között
Az influencer gazdaság már most is milliárdokat mozgat meg, de instabil talajon működik, ahol az „elköteleződés” egyszerre szolgál marketinget és illegális célokat. A tombolák, lottók és adományok, ha ellenőrizetlenek, pénzügyi bűncselekmények és adócsalások előtt nyitnak meg.
Brazília egy új kockázati zónával néz szembe: a népszerűség álcája alatt működő pénzmosással. Miközben a jogrendszer nem alkalmazkodik, a digitális bűnözés újraértelmezi önmagát, és a közösségi média hősei akaratlanul is nyilvánossággá alakíthatják a hírnevet.
Patricia Punderről
A „Boutique” üzleti modell szerint működő Punder Advogados ügyvédi iroda partnere és alapítója, aki a jogi gyakorlatban ötvözi a technikai kiválóságot, a stratégiai víziót és a rendíthetetlen feddhetetlenséget . www.punder.adv.br
– Ügyvéd, 17 éve a megfelelőség területén elkötelezett;
– Országos jelenlét, Latin-Amerika és feltörekvő piacok;
Elismert referenciaként a megfelelőség, az LGPD (brazil általános adatvédelmi törvény) és az ESG (környezetvédelmi, társadalmi és irányítási) gyakorlatok terén.
– Közzétett cikkeket, interjúkat és idézeteket olyan neves médiákban, mint a Carta Capital, az Estadão, a Revista Veja, az Exame, az Estado de Minas, nemzeti és ágazatspecifikus egyaránt;
– Bíróság által kirendelt szakértőként nevezték ki az Americanas-ügyben;
– az FIA/USP, az UFSCAR, a LEC és a Tecnológico de Monterrey professzora;
– Nemzetközi megfelelőségi tanúsítványok (George Washington Jogi Egyetem, Fordham Egyetem és ECOA);
– Négy, a megfelelőség és az irányítás témájában készült referenciakönyv társszerzője;
– A „Compliance, LGPD, Crisis Management and ESG – All together and mixed up – All together and mixed up – 2023” (Arraeseditora) című könyv szerzője.
