A brazil posta, a Correios, történetének egyik legnagyobb pénzügyi válságával néz szembe, amelyet a bevételek csökkenése, a költségek növekedése és a csomagkézbesítési szektorban az elmúlt években 51%-ról 25%-ra csökkent piaci részesedés elvesztése jellemez, ami 2025-re becsült 10 milliárd reál dolláros hiányt eredményezett. Az állami tulajdonú vállalat 2026-ban veszélyeztetheti a szövetségi költségvetést, a várható veszteségek akár 23 milliárd reál is lehet, ha szerkezetátalakítási terve nem a várt módon halad. A könyvelés egyensúlyának szükségessége már az év elején arra késztette a vállalatot, hogy állami és magánbankoktól vegyen fel hitelt.
A közelmúltban az intézmény felfüggesztette egy 20 milliárd reál dolláros hitel szerződéskötését öt pénzügyi vállalattal a működés magas költségei miatt. A Nemzeti Pénzügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy nem ad állami garanciát egy olyan hitelkeretre, amelynek kamatlába meghaladja az ügynökség által meghatározott felső határt. A vállalat igazgatótanácsa által november 29-én jóváhagyott javaslatot a Banco do Brasil, a Citibank, a BTG Pactual, az ABC Brasil és a Safra által alkotott szindikátussal kötnék meg.
Paulo Bittencourt , az MZM Wealth , egy pénzügyi tervezésre és befektetésekre szakosodott pénzügyi tanácsadó cég szerint a brazil posta (Correios) helyzete a brazil állami tulajdonú vállalatoknál visszatérő strukturális kihívásokat tükrözi. „A vállalat évek óta hiányt halmoz fel, és a hitelek iránti igény már most is azt jelzi, hogy a pénzügyi egyensúlyhiány mélyreható. A hiány közvetlenül érinti a szövetségi költségvetést, költségvetési megszorításokat generál, és nyomást gyakorol a kormányzat más prioritási területeire” – állítja.
A brazil posta helyreállítási terve szerint a szerkezetátalakítás már 2026-ban csökkentheti a hiányt, és 2027-ben lehetővé teheti a nyereségességhez való visszatérést. A vállalat becslése szerint körülbelül 20 milliárd reálra lesz szükség a stratégiai intézkedések támogatásához és a pénzügyi egyensúly helyreállításához, beleértve a működési kiigazításokat, a költségracionalizálást és a belső folyamatok alapos felülvizsgálatát.
A helyzet hatása nem korlátozódik az állami tulajdonú vállalat számaira. A szakértő szerint a nyilvános vállalatok magas hiánya veszélyeztetheti a közpolitikák végrehajtását, növelheti az államadósságot, és kockázatokat teremthet az állami vállalattal szerződésben álló befektetők és beszállítók számára. A piaci részesedés csökkenése és a további működő tőke iránti igény szintén rávilágít a posta irányítási és működési modelljeinek felülvizsgálatának sürgősségére.
Paulo Bittencourt szerint még a szerkezetátalakítási terv teljes körű végrehajtása esetén is a nyereségességhez való visszatérés a költségvetési fegyelemtől és a meghozott intézkedések folyamatos nyomon követésétől függ. „A bevételek alakulása, a működési hatékonyság és a költségcsökkentési képesség meghatározó tényezők lesznek annak megakadályozásában, hogy a hiány továbbra is nyomást gyakoroljon a szövetségi költségvetésre 2026-ban” – vonja le a következtetést.
