A „profiton túli hatás” koncepciója egyre fontosabbá válik, átalakítva a vállalatok célját és stratégiáját, valamint a társadalomhoz és a környezethez való hozzájárulásukat, mivel a fogyasztók, az alkalmazottak és a befektetők egyre nagyobb igényt támasztanak a társadalmilag felelős és fenntartható cselekvésekre.
Jelenleg sok vállalat olyan célokra összpontosít, amelyek túlmutatnak a pénzügyi megtérülésen, beleértve a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezéseket és projekteket, a társadalmi felelősségvállalási programokat, valamint a vállalatok körüli közösségek jólétét célzó intézkedéseket.
Az Amcham Brazil által 2024 áprilisában közzétett „ESG Panorama 2024” című tanulmány szerint – amelyben 687 brazil vezetőt és üzleti vezetőt kérdeztek meg – 24%-os növekedést tapasztaltak az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) gyakorlatok alkalmazásában a 2023-as ugyanilyen felméréshez képest.
A kutatás szerint az ESG-vel kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok tekintetében jelentős, 13 százalékpontos növekedés volt tapasztalható 2023-hoz képest, a válaszadók 75%-a számolt be arról, hogy kellő tapasztalattal és/vagy ismeretekkel rendelkezik a témában. A növekedés a brazil vállalatok ESG-gyakorlatainak jobb megértését jelzi.
Amikor arról kérdezték a szervezeteket, hogy miért alkalmazzák az ESG-programot, a válaszadók 78%-a nyilatkozta, hogy pozitívabb hatást kívánnak elérni a környezeti és társadalmi kérdésekben. Az ESG-program bevezetésének előnyeivel kapcsolatban 50% mondta azt, hogy az erősíti a helyi közösséget. Továbbá a válaszadók 72%-a számára prioritás a társadalmi pillér, ezt követi az irányítás (68%) és a környezetvédelem (66%). További fontos szempont, hogy a válaszadók több mint fele (65%) a munkavállalók felhatalmazására, egy sokszínű és befogadó kultúra kialakítására (61%), valamint munkahelyek és jövedelemteremtésre törekszik a helyi gazdaságban (54%).
Ahogy a társadalmi és környezeti problémákkal kapcsolatos tudatosság növekszik, a vállalatokra nyomás nehezedik, hogy átláthatóbbak legyenek tevékenységeikkel és hatásaikkal kapcsolatban, amelyeket speciális vállalatok és tanácsadó cégek segítségével lehet mérni, értékelni és bemutatni.
Társadalmi felelősségvállalási gyakorlatok bevezetése
Andrea Moreira, a Yabá vezérigazgatója szerint – egy olyan ESG tanácsadó cégé, amely pozitív társadalmi hatásra összpontosító megoldásokat készít és fejleszt vállalatok számára – a vállalatoknak nemcsak a profittermelésre kell törekedniük, hanem közös értéket kell teremteniük, fenntartható növekedést kell előmozdítaniuk és pozitív társadalmi hatást kell kiváltaniuk. Ez azt jelenti, hogy felelős üzleti gyakorlatot kell alkalmazniuk, és olyan kezdeményezésekbe kell befektetniük, amelyek érdemi módon kezelik a társadalmi és környezeti kihívásokat.
„Manapság erős tendencia mutatkozik az együttműködés felé, amelyben a vállalatok összefognak nem kormányzati szervezetekkel és magával a kormánnyal is a társadalmi hatás kiterjesztése és előmozdítása érdekében. Ehhez együtt kell működni a kulcsfontosságú érdekelt felekkel, amelyek nemcsak az ügyfeleket és a befektetőket foglalják magukban, hanem a helyi közösségeket és a nem kormányzati szervezeteket is. A nyílt és együttműködő párbeszéd ezekkel a csoportokkal alapvető fontosságú a pozitív változás előmozdításához, és az érdekelt felekkel való együttműködésre és bevonásra irányuló stratégiák elfogadásával erősítjük a kapcsolatokat, elősegítjük az átláthatóságot és pozitív társadalmi-környezeti hatást váltunk ki” – mondja Andrea. A szakértő hozzáteszi, hogy ma már a társadalmi felelősségvállalás nem csak egy lehetőség, hanem az üzleti identitás és stratégia elengedhetetlen része.
A vállalatok által hozott intézkedések a Támogatás az Alapokhoz mozgalmon keresztül valósíthatók meg, amelynek célja, hogy segítsen a vállalatoknak forrásokat allokálni a Gyermek- és Serdülőalapba, valamint az Idősek Alapjába, valamint ösztönző törvényeken, például adókedvezményeken keresztül, amelyek keretében a vállalatok adójuk egy részét a társadalmi fejlődést és a kultúrát ösztönző társadalmi projektekre fordítják, vagy sportösztönzőkön keresztül, amelyek keretében a vállalatok jövedelemadójuk egy részét sport- és parasportprojektek megvalósítására fordítják az ország egész területén.
A vállalatok a fent említetteken túl egy másik módszert is alkalmazhatnak a társadalmi gyakorlatok bevezetésére a vállalatok körüli közösségekkel való kapcsolatépítés és együttműködés. „Ebben az esetben a vállalatok olyan projektekben vehetnek részt, amelyek előnyökkel járnak az adott település számára, és ehhez a folyamat minden szakaszában figyelembe kell venni az emberi tényezőket: a tervezéstől a megvalósításig meg kell érteni és kielégíteni az érintett közösségek igényeit, tiszteletben tartva mindegyik kultúráját, hagyományait és törekvéseit” – magyarázza Andrea.
Röviden, azok a vállalatok, amelyek magukévá teszik az ilyen változásokat, fenntarthatóbb jövőt alakítanak, és biztosítják azok hosszú távú relevanciáját is, felismerve, hogy a siker közvetlenül összefügg a közösségek és a társadalom jólétével. „Hiszem, hogy változást érhetünk el, ha olyan jövőt teremtünk, ahol a gazdasági növekedés valóban fenntartható és mindenki számára befogadó” – összegzi Andrea.
