DREX: amit nem mondtak el az új brazil digitális valutáról

Allan Augusto Gallo Antonio, a Mackenzie Presbyterian University (UPM) közgazdaságtan és jog professzora és a Mackenzie Center for Economic Freedom (CMLE) kutatója.

Jhonathan Augusto Gallo Antonio, jogász és mesterképzés közgazdaságtanból és piacokból a Mackenzie Presbyterian University-n (UPM).

A DREX, az új és első digitális valuta Brazíliában hamarosan piacra kerül, és ígéretes innovációként mutatták be a nemzeti pénzügyi rendszer számára, de nem minden várható hatás feltétlenül előnyös a lakosság számára Bár a hivatalos diskurzus csak előnyöket mutat, mint például a nagyobb hatékonyság és a tranzakciós költségek csökkentése, a DREX olyan következményeket is generálhat, amelyek negatívan érintik a polgárok egy részét, különösen a magánélet és a digitális kirekesztés tekintetében.

A DREX nemzeti földön történő használatának megfelelő védelme mellett erősen használt érv a tranzakciós költségek csökkentése, amely a tranzakciós költségek elmélete szerint növelheti a gazdasági cserék hatékonyságát.

Előfordul, hogy brazil viszonylatban ez a hatékonyság nem garantált, tekintettel arra, hogy a lakosság jelentős százaléka nem fér hozzá könnyen a digitális eszközökhöz és az internethez. Így Brazília első digitális valutája által előidézett potenciális technológiai kényszer a lakosság olyan technológiáktól való függésének növelésével, amelyek nem mindenki számára hozzáférhetők, megerősítik a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódását, különösen a legszegényebb és legperiférikusabb régiókkal kapcsolatban.

Van egy másik szempont, ami aggodalomra ad okot: a privacy.DREX a blokklánc technológián fog alapulni, ez, leegyszerűsítve, azt jelenti, hogy minden tranzakcióban meglesz a nyomon követhetőség és az átláthatóság, ami végső soron komoly aggályokat vet fel a személyes adatok védelmével kapcsolatban.

Ebben a sorban, összhangban az externáliák elméletével, miközben ez a technológia előnyös lesz a kormány számára a csalás és a pénzügyi bűncselekmények elleni küzdelemben, a tranzakciók folyamatos nyomon követése felfedheti az egyének személyes adatait és érzékeny adatait, megteremtve a folyamatos és állandó megfigyelés légkörét Ebből a következő etikai kérdés vethető fel: milyen mértékben lenne hajlandó a brazil lakosság feladni magánéletét a pénzügyi rendszer feltételezett nagyobb hatékonyságáért cserébe?

Végül a monetáris politika szempontjából a DREX képes arra, hogy a BACEN-nek még nagyobb ellenőrzést biztosítson a pénzkínálat és az ebből következő infláció felett. Bár sokan úgy vélik, hogy ez a fajta beavatkozás valamilyen módon pozitív lehet gazdasági szempontból, az igazság az, hogy ez a potenciális szigorúbb ellenőrzés végül nagyobb állami beavatkozást eredményezhet az emberek pénzügyi életébe, és fogékonyabbá teheti a monetáris rendszert az esetleges manipulációkra és politikai nyomásokra. Mindez a centralizáció, amely távolról sem egyetemes előny, kormányzási kockázatokat generálhat, és végül gazdasági korlátok formáit hozhatja létre.

Bár a DREX-et folyamatosan modern és hatékony innovációként mutatják be a brazil pénzügyi rendszer számára, az ígért előnyöknek nincs értelme az őket kísérő potenciális károkhoz képest. Így a digitális egyenlőtlenségek, a magánéletet fenyegető veszélyek és a hatalom nagyobb koncentrációja a monetáris kérdésekben végül több kihívást jelenthet, mint megoldást, különösen, ha a társadalom legsebezhetőbb rétegeiről van szó. Ezért elengedhetetlen, hogy nagy óvatosság legyen annak a perspektívának az elfogadásakor, hogy az új digitális valuta tagadhatatlan előrelépést jelent a gazdaság számára.