A Brazil Kármegelőzési Szövetség (Abrappe) nemrégiben végzett felmérése aggasztó statisztikát tárt fel az országban: a kiskereskedelmi veszteségek növekedését. Az átlagos ráta 2023-ban elérte a történelmi 1,57%-ot, ami értékben körülbelül 35 milliárd brazil reálnak felel meg (2022-ben ez az arány 1,48% volt), figyelembe véve a korlátozott kiskereskedelmi értékesítést. Ez egy valós mese, miszerint ha az ország leggyorsabban növekvő vállalatai közé sorolnák őket bevétel alapján, akkor a top 100-ban lennének, ahogy az Econodata is rámutat. Más szóval, a kiskereskedelmi láncok rengeteg pénzt pazarolnak el, gyakran gyakorlatilag kontroll nélkül.
Ha ez némi vigaszt nyújt, érdemes megjegyezni, hogy ugyanez az Abrappe-felmérés azt mutatja, hogy a tanulmányban részt vevő kiskereskedők 95,83%-a fenntart veszteségmegelőzési osztályt. Ez annak a jele, hogy a veszteségmegelőzés kultúrája valóban teret hódít a vállalatokon belül, bár lassan. De az arány szerencsére az utóbbi időben magas (legalább 90% felett), ami a kis- és akár a középvállalatok esetében biztosan nem mondható el.
Egy vállalaton belüli külön veszteségmegelőzési osztály megléte számos okból kulcsfontosságú, amelyek közvetlenül befolyásolják a kiskereskedő pénzügyi és működési egészségét. Felelős például a pénzügyi veszteségek csökkentéséért, a készletek védelméért, a működési hatékonyság javításáért, az üzemeltetési költségek csökkentéséért, az alkalmazottak és az ügyfelek biztonságának biztosításáért, valamint a márka hírnevének javításáért. Röviden, egy jól felépített veszteségmegelőzési osztály nemcsak az üzlet eszközeit védi, hanem hozzájárul a hatékonyabb, biztonságosabb és jövedelmezőbb működéshez is.
Az elmúlt évtizedben azonban a kiskereskedelmi veszteségek jelentős átalakuláson mentek keresztül, amit mind a fogyasztói viselkedés, mind a veszteségmegelőzésre és -kezelésre rendelkezésre álló technológia változásai vezéreltek. Íme néhány a megfigyelt főbb átalakulásokból:
- Technológiai fejlődés: A technológia kulcsszerepet játszott a kiskereskedelmi veszteségek átalakításában. A kifinomultabb megfigyelőrendszerek, mint például a nagyfelbontású kamerák és a mesterséges intelligencia alapú videoanalitika, lehetővé teszik a hatékonyabb üzletfelügyeletet, a gyanús viselkedés azonosítását és a lopás megelőzését.
- RFID és készletgazdálkodás: Az olyan technológiák, mint az RFID (rádiófrekvenciás azonosítás), egyre elterjedtebbek a kiskereskedelemben, lehetővé téve a pontosabb és hatékonyabb készletgazdálkodást. Ez nemcsak a készletezési hibák miatti veszteségeket csökkenti, hanem javítja a termékek elérhetőségét a vásárlók számára is.
- Biztonsági rendszerek integrációja: Egyre növekvő tendencia a különböző biztonsági rendszerek, például kamerák, riasztók, érzékelők és hozzáférés-vezérlők integrálása felé. Ez az integrált megközelítés nemcsak az incidensek észlelését javítja, hanem optimalizálja a biztonsági eseményekre való reagálást is.
- Adatanalitika és mesterséges intelligencia: A nagy mennyiségű tranzakciós adat, a vásárlói viselkedés és a vásárlási minták elemzésének képessége lehetővé tette a kiskereskedők számára, hogy jobban azonosítsák a kockázati területeket és hatékonyabb veszteségmegelőzési stratégiákat alkalmazzanak. A mesterséges intelligencia algoritmusait a potenciális fenyegetések és csalások előrejelzésére is használják.
- A vásárlói élményre összpontosítva: A biztonság erősítése mellett a kiskereskedők egyre inkább a vásárlói élmény javítására összpontosítanak. Ez azt jelenti, hogy olyan biztonsági megoldásokat kell találni, amelyek nem veszélyeztetik a vásárlók kényelmét vagy elégedettségét a vásárlási folyamat során.
- E-kereskedelem kihívásai: Az e-kereskedelem növekedésével a kiskereskedők új kihívásokkal szembesülnek a veszteségekkel kapcsolatban, mint például az online csalások és a visszaküldések kezelése. A veszteségmegelőzési stratégiák digitális környezethez való igazítása számos vállalat számára elengedhetetlenné vált.
Röviden, a kiskereskedelmi veszteségek átalakulását az elmúlt évtizedben jelentős technológiai fejlődés, a biztonság integráltabb és proaktívabb megközelítése, valamint az adatelemzésre és az ügyfélélményre helyezett nagyobb hangsúly jellemezte. Hogy mi vár ránk a jövőben, az még a jövő zenéje, de a nemzetközi szakkiállítások, mint például az Egyesült Államokban megrendezett NRF és a németországi Euroshop, mindig adnak némi támpontot (a mesterséges intelligencia állandó téma volt a közelmúltbeli eseményeken).
Egy dolog biztos: ezeknek a változásoknak továbbra is formálniuk kell a kiskereskedők hozzáállását és a veszteségek mérséklését, mindig törekedve a folyamatos fejlődésre és az új piaci realitásokhoz való alkalmazkodásra. Ha ez a válasz nem gyors és határozott, akkor elkerülhetetlenül problémákkal fognak szembesülni. És ezt senki sem akarja!
