Egy történettel kezdem ezt a cikket, ami, ha még nem ismered, tudnia tudnia: egy híres ruházati márka kreatív stratégiát alkalmazott, hogy megszerezzen egy szupermodellt és ingyenes reklámot kapjon. Nagyon merészen, de egy hatalmas bizalom, a modell baráti körének megajándékozása mellett döntöttbombasztikus, aki látta a barátnőit a darabokat viselni, mindent dicsérve, és ő kívül maradva. Attól tartva, hogy nem leszek a "kiskör" tagja, ez a szupermodell kereste a márkát, kérte, hogy megkapja a tételeket és, spontán módon, posztolt a közösségi médiájában. Eredmény? A márka világszerte sikeressé vált. Amit ez a szupermodell érzett, az valami, amit mindannyian – főként marketing szakemberek – már legalább egyszer tapasztaltuk: a FOMO, a híres "félelem a kimaradástól".
Ez az analógia egy másik kérdést vetett fel bennem. Az IÁ-k versenyében, vajon nem mi vagyunk ennek a ugyanannak a szindrómának az áldozatai? A DeepSeek hivatalosan megjelent és, kevesebb mint egy nap alatt, már mindannyian egy féktelen információkeresésbe merültünk, technikai szempontok megvitatása, hogyan alakulnak a technológiai fejlesztések költségei Kínában más országokhoz képest, akár szélesebb kérdésekig, hogyan az ázsiai ország hatalmas adatmennyisége, amiatt szuperhatalommá teszi. A napirendre is felkerült a kínai technológia miatti biztonsági aggodalmak és a ChatGPT-vel, valamint a piacon lévő egyéb intelligenciákkal való részletes összehasonlítások.
A magas számok és a technológiai verseny előtt, Természetes, hogy az ipar óriásai harcolnak a digitális forradalom vezetéséért. A stratégia része, hogy az újdonságokat a zaj közepette mutatják be, információk áradatával kísérve, összehasonlítók, kifejező eredmények és óriási számok. De, és mi, marketing szakemberek? Szükségünk van arra, hogy ugyanolyan intenzitással kövessük ezt a rohanást?
A DeepSeek bevezetése és az azt követő információáradat megerősíti azt az érzést, hogy mi vagyunk, igen, a FOMO áldozataiként. A túlzott kapcsolódás és a folyamatos szükséglet, hogy naprakészen kövessük az újdonságokat, károsak lehetnek, korlátozva az időnket, kreativitás és még a lelki jólétünkre is hatással van. A Meta már elismerte, hogy a technológia túlzott használata nem ajánlott, és arra ösztönözte a közösségi média felhasználóit, hogy kapcsolódjanak ki, és éljenek többet a valóságban.
A mesterséges intelligenciák versenye nagyon hasonlít a 2000-es évek internetes buborékjára. A korszakban, minden aranynak tűnt: milliárdok keringtek, megjelent a Google, a PayPal, a YouTube és számos startup, amelyek a Szilícium-völgy csúcsát élték meg. Sok elmélet született, mint a gépek uralni fogják a világot és helyettesítik az emberi munkaerő nagy részét. Véletlenül vagy sem, ez a mesterséges intelligenciák ciklusa pontosan 20 évvel a „digitális boom” után jelentkezik, jelezve egy újabb forradalmat a piacon és a két évtizedes ciklusban.
Ezen helyzet előtt, A nagy kérdés a marketing szakemberek számára, hogy megéri-e részt venni ebben a féktelen versenyben, vagy stratégiailag jobb-e a változásokat kiegyensúlyozottabban követni. A FOMO szindróma arra ösztönözhet minket, hogy cselekedjünk, de azonban meg is vakíthat minket az igazán fontos dolgokkal szemben. Az információk lavinájában, az igazi előny abban rejlik, hogy kiszűrjük, mi a releváns, megérteni, mi határozza meg valóban a munkánkat, és tudatosan alkalmazni az újításokat. Végül, nem arról van szó, hogy mindent elfogyasszunk, hanem tudni választani azt, ami valóban értelmes a stratégiánk és az időnk szempontjából. Merülj el az újdonságokban, de bölcsességgel
