„Minden, amit fel lehetett volna találni, már feltalálták” – ezt a mondatot Charles Duell, az Egyesült Államok Szabadalmi Hivatalának igazgatója mondta 1889-ben. Nehéz lehet megérteni ezt a stagnálás érzését, különösen, ha több mint 100 évvel ezelőttről beszélünk. De ez az igazság: nehéz a jövőbe tekinteni és új találmányokat elképzelni. Most, hogy már a repülő autók korszakába is eljutottunk, a kérdés még erősebbé válik: hogyan tudnánk továbblépni, mint amilyenek már megvannak?
Brazília tavaly szeptemberben 5 helyet javított a globális innovációs rangsorban, elérve a 49. helyet – ezzel első helyen áll Latin-Amerikában. A statisztikák az ország növekedését mutatják ezen a területen, ami nagyon érdekes, különösen az új befektetők figyelmének felkeltése szempontjából.
Az innovatív vállalatok növekedése mögött azonban egy elkötelezett csapat kreativitása rejlik. És itt jön a nagy kihívás. Tavaly a digitális evolúcióról és az üzleti innovációról szóló nemzeti tanulmány keretében megkérdezett brazil vezetők 67%-a nyilatkozta, hogy szerintük a szervezeti kultúra az egyik fő tényező, amely megakadályozza a vállalatok innovációját. Szóval hogyan alkalmazzuk a kreatív menedzsmentet egy vállalatnál? Minden a tehetségekbe való befektetéssel kezdődik. Messze túl kell jutni azon, hogy egyszerűen csak azokat keressük, akik megfelelnek a munkaköri követelményeknek, a teljes képet, a felépülő csapatot is figyelembe kell venni.
Hogy megértsük, hogyan lehet ezt a legjobban megvalósítani, képzeljünk el egy forgatókönyvet. Egyrészt van egy X csapatunk: ahol minden alkalmazott ugyanabban a régióban él, ugyanabba a fajba tartozik, ugyanazokat a helyeket látogatja, ugyanazokkal a tapasztalatokkal rendelkezik, és ugyanabba a társadalmi kontextusba ágyazódik. Másrészt van egy Y csapatunk: minden alkalmazott itt különböző helyekről származik, különböző helyzeteket tapasztal meg, különböző tartalmakat fogyaszt, és különböző fajú és társadalmi réteghez tartozik. Melyik csapat áll nagyobb valószínűséggel elő új ötletekkel és megoldásokkal a piac számára?
Néhány vállalat már tudja ezt a választ – idén év elején a Blend Edu startup cég elárulta, hogy tavaly a megkérdezett vállalatok 72%-ánál már volt egy a sokszínűség és a befogadás menedzsmentjének szentelt terület. Ez a szám jól mutatja, mennyire releváns ez a téma a mai társadalomban. Ez azért van, mert a különböző hátterű emberek sokszínű környezetet építenek, több ötletet és nézőpontot hozva magukkal, amelyek alapvető fontosságúak egy vállalat kreativitása szempontjából. Tudod, amikor egy annyira zseniális reklámot vagy terméket látsz, hogy azon tűnődsz, hogyan nem jutott először senkinek eszébe ilyesmi? Garantálom, hogy egy magasan képzett csapat alkotta meg.
Tegyük fel tehát, hogy felépítetted a sokszínű „ álomcsapatodat ”: mi következik? A felvétel nem csodaszer; a legfontosabb az, ami utána jön, az alkalmazottak vezetése – egy olyan vezetői csapatnak, amely törődik a kreativitással, azt is meg kell vizsgálnia, hogy milyen környezetet teremt az alkalmazottai számára. És itt csúszik ki sok vállalat. A Korn Ferry tanácsadó cég szerint a legtöbb vezetői csapat azt a hibát követi el, hogy kisebbségi csoportokat vesz fel, de nem veszik komolyan a kérdést. A sokszínűségre összpontosító felvételi „kvóták” bevezetése, de az alkalmazottak képzésével és megtartásával való törődés elmulasztása, amellett, hogy nem biztosítanak befogadó környezetet, csak rontja a vállalat hírnevét – és elriasztja az értékes tehetségeket.
A kreatív és innovatív vezetés kéz a kézben jár. Az Iparszövetség (CNI) szerint az innovációs kultúra 8 pillérből áll: lehetőségek, ötletelés, fejlesztés, végrehajtás, értékelés, szervezeti kultúra és erőforrások. Ezek a rövidítések, röviden, naponta alkalmazva, lehetővé teszik vállalata számára, hogy lépést tartson a piaccal, és készen álljon a felmerülő kihívásokra. Először is befelé kell tekinteni – biztosítani, hogy a folyamatok, a célok, az alkalmazottak, a szervezet és az értékek összhangban legyenek és jól működjenek. Csak így fognak a struktúrák virágozni a piac növekvő kihívásai közepette.
A mesterséges intelligencia (MI) korában élünk. Ma már néhány másodperc alatt kérhetjük a technológiát, hogy (szinte) minden kérésünket teljesítse. Néhány kattintással bárki, aki hozzáfér ezekhez az eszközökhöz, a legkülönfélébb gondolatokat alkothatja. De a hatalmas fejlődés közepette elengedhetetlen megjegyezni, hogy a technológia szövetségesként, nem pedig helyettesítőjeként működik az emberi elmének. Egy sokszínű tehetségekből álló csapat munkáját nem szabad alábecsülni. Azok a vállalatok, amelyek megértik a kreatív emberekből álló csapatépítés és a munka minőségének javításához szükséges erőforrásokba való befektetés fontosságát, kiemelkednek a piacon.
Egy olyan vezetői csapatnak, amely törődik ezekkel a kérdésekkel, lépést kell tartania a trendekkel, és olyan vezetőkkel kell rendelkeznie, akik elkötelezettek az innováció iránt, valamint a csapat bevonása, a kreativitás ösztönzése, valamint a szakemberek sokszínűségének és befogadásának értékelése iránt. Ezeket a szokásokat a gyakorlatba kell átültetni a kreativitást elősegítő környezet megteremtése érdekében. Ha vállalata nem fektet be a piac igényeibe (például az innovációba, a kreativitásra és az eredetiségre), és nem tart lépést azokkal, akkor megszűnik létezni. Ez a nyers igazság – csak emlékezzünk a piac nagy neveire, amelyek csődbe mentek, mert „megálltak időben”.
Az elmúlt években, egy technológiai megoldásokat kínáló cég latin-amerikai csapatának vezetése során megtanultam a legértékesebb leckét, hogy folyamatosan meg kell újulnunk. Jelentős kihívás kilépni a komfortzónánkból, de ezt kell folyamatosan tennünk – és néha nem is vesszük észre, milyen természetesen történhetnek ezek a változások. Akkor tudunk fejlődni, amikor megértjük, hogy alkalmazkodnunk kell a környezetünkhöz, ahelyett, hogy küzdenénk ellene.
