A mesterséges intelligencia (MI), különösen generatív formájában, a távoli ígéretből kézzelfogható valósággá vált az üzleti világban. Bár a téma az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet kapott, előretörése nem hirtelen történt: egy évtizedek alatt kifejlesztett technológia érését jelenti, amely ma már a gazdaság szinte minden területén gyakorlati alkalmazásokat talál.
A marketingben a mesterséges intelligencia hatása nyilvánvaló. Az iparág, amelyet sokáig az intuíció és a repertoár vezérelt, az elmúlt két évtizedben áttért az adatvezérelt megközelítés felé. Ez a mozgalom különösen kedvező környezetet teremtett a mesterséges intelligencia alapú technológiák elterjedéséhez. A fogyasztói viselkedéssel, a kampányok teljesítményével és a piaci trendekkel kapcsolatos információk hatalmas felhalmozódásával elengedhetetlenné vált olyan eszközök, amelyek képesek valós időben feldolgozni, kereszthivatkozni és értelmezni az adatokat.
A generatív mesterséges intelligenciát nemcsak adatelemzésre, hanem a kreatív folyamatok felgyorsítására is használják. Manapság lehetőség van fogyasztói profilok szimulálására, különböző kreatív utak tesztelésére és egy kampány fogadtatásának előrejelzésére, mielőtt az egyáltalán élesbe kerülne. Azok a feladatok, amelyek korábban hetekig – vagy akár hónapokig – tartó kvalitatív kutatást igényeltek fókuszcsoportokkal különböző piacokon, mostantól mindössze néhány nap alatt elvégezhetők a technológia támogatásával.
Ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos kutatás elavulttá vált. Ami történik, az a kiegészítő jelleg: a mesterséges intelligencia lehetővé teszi a kísérletezés és a validálás előzetes szakaszát, így a folyamat agilisabbá, hatékonyabbá és költséghatékonyabbá válik. Az adatvezérelt döntéshozatal a kreativitás szövetségesévé, nem pedig helyettesítőjévé válik.
A marketingen kívül a mesterséges intelligencia használata olyan területeken is terjed, mint az anyagtudomány, a kozmetikumok és az állatjólét. Az állatokon végzett teszteket kifinomult számítógépes szimulációk váltják fel, amelyek képesek nagy pontossággal megjósolni a kémiai reakciókat és a vegyületek közötti kölcsönhatásokat. Ebben az esetben a mesterséges intelligencia katalizátorként működik mind az etikai, mind a technikai változásokhoz.
A mesterséges intelligencia több mint egy önálló eszköz, egyfajta „hangszerelővé” vált más feltörekvő technológiák számára. Az automatizálással, a 3D modellezéssel, a big data-val és a dolgok internetével (IoT) kombinálva utat nyit a korábban elképzelhetetlen megoldások előtt – beleértve az új anyagok létrehozását és a teljes termelési láncok újrakonfigurálását.
A kihívás most már nem az, hogy megértsük, „beépül-e” a mesterséges intelligencia a vállalatok mindennapi működésébe, hanem az, hogy „hogyan” fogják ezt felelősségteljesen, átláthatóan és stratégiailag megvalósítani. A technológia transzformatív potenciálja tagadhatatlan, de megvalósítása körültekintést, etikai irányelveket és folyamatos képzést igényel.
A közhiedelemmel ellentétben a mesterséges intelligencia nem helyettesíti az emberi intelligenciát, hanem inkább fejleszti azt. Azok a vállalkozások pedig, amelyek sikeresen megtalálják ezt az egyensúlyt, versenyelőnyre tesznek szert egy egyre dinamikusabb és igényesebb piacon.
