Az elmúlt években a vállalatok fenntarthatósági gyakorlatainak fejlődését láthattuk, természetesen fenntartásokkal. Az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) betűszó átvette a befektetők, a fogyasztók és a vállalati alkalmazottak napirendjét, de úgy tűnik, hogy a pillanat a visszaesésé, a mindenáron elérhető profithajhászás visszatérésével. Donald Trump visszatérésével az Egyesült Államok elnöki székébe azt figyelhettük meg, hogy a nagyvállalatok, mint például a Meta csoport és a McDonald's gyorsétteremlánc, visszavonultak társadalmi gyakorlataiktól. És a várakozások szerint az ESG-program minden prioritási területe kárt szenved.
Tagadhatatlan, hogy egy vállalat végső célja az értékteremtés, és hogy a fennmaradása a gazdasági teljesítményhez kapcsolódik. Ezért az ESG betűszónak az EESG-t kellene jelentenie, ahol a gazdasági szempont az első. Végül is, pénzforgalom vagy megtérülés nélkül nincs mód társadalmi és környezetvédelmi gyakorlatokba való befektetésre. A probléma az, hogy az egyetlen cél nem lehet a profit garantálása minden áron, mivel ez veszélyezteti a vállalat imázsát és márkáját. A közösségi média növekedésével pedig a lakosság szorongásaitól és igényeitől való elszakadás komoly probléma, és a márka – akár csak átmeneti – megszüntetéséhez és bojkottjához vezethet. Itt jelentkezik a pénzügyi hatás.
Körülbelül 10 évvel ezelőtt, pontosabban 2015 augusztusában zárultak le a tárgyalások, amelyek eredményeként szeptemberben elfogadták a Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG-ket) az ENSZ Fenntartható Fejlődés Csúcstalálkozóján. Akkoriban megállapodás született, amely 17 célt és 169 részcélt foglalt magában, és a fenntarthatóság különböző témáit ölelte fel, a szegénység felszámolásától és az egyenlőtlenségek csökkentésétől kezdve az inkluzív gazdasági növekedésig. A menetrendet 2030-ra kell teljesíteni.
A fenntartható fejlődési célok (SDG-k) elindítása óta a nagyvállalatok magáévá tették a programot, és fejlesztették folyamataikat a célok elérése érdekében. Figyelemre méltó példák közé tartoznak a sokszínűségre, az egyenlőségre és a befogadásra összpontosító kezdeményezések, amelyek minden méretű vállalat felvételi politikájának részévé váltak. Ez a politika lehetővé tette, hogy a különböző nemű, fajú, fogyatékossággal élő vagy neurodiverz hátterű embereknek lehetőségük legyen a munkaerőpiacon, annak ellenére, hogy a magasabb szintű pozíciókhoz való hozzáférés továbbra is korlátozott.
Üzleti szempontból a sokszínű profilú emberek felvétele lehetővé teszi a szervezet számára, hogy megértse fogyasztóinak speciális igényeit, bővítse szolgáltatási hálózatát, értékesítését és következésképpen profitját. Végül is egy mindenki számára elérhető márka hosszú távon nagyobb értéket és nagyobb megtérülést generál.
Ezt a tényt azonban elkezdték megkérdőjelezni, és egy hullámnyi vállalat és intézmény... A Conference Board, egy több mint ezer tagot számláló amerikai üzleti szervezet által nemrégiben közzétett kutatás szerint a vállalatok fele már módosította a sokszínűségi programok terminológiáját, további 20%-uk pedig hasonló változtatást fontolgat.
A McDonald's gyorsétteremlánc azon vállalatok közé tartozik, amelyek felhagytak az úgynevezett sokszínűségi, méltányossági és befogadási (DEI) célok iránti elkötelezettségükkel, és leállították a beszállítókra vonatkozó követelményeket az ilyen gyakorlatok alkalmazására vonatkozóan. A döntés azután született, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megszüntette a pozitív diszkrimináció alkalmazását a főiskolai felvételi eljárásban.
A Meta számos, ezeken a területeken érvényes szabályozástól is elállt, és tájékoztatta az alkalmazottakat, hogy a továbbiakban nem lesz szükségük arra, hogy alulreprezentált csoportokból származó jelöltekkel interjút készítsenek a nyitott pozíciókra, vagy hogy sokszínű beszállítókkal keressenek üzleti lehetőséget. A Walmart, a Nissan Motors, a Boeing, a Ford, a Toyota és a Harley Davidson már követte a példát. A Walmart bejelentette, hogy a továbbiakban nem alkalmaz faji és nemi kritériumokat a beszállítói szerződések kiválasztásakor, és csökkentette a faji egyenlőséggel kapcsolatos képzéseket. Más vállalatok, mint például a Johnson & Johnson, a Coca-Cola és az Uber, vállalati jelentéseikben eltávolították vagy enyhítették a sokszínűségi kritériumokra vonatkozó említéseket a javadalmazási politikáikban.
Itt példaként a DEI programokat használjuk, de a 70-es és 80-as évekhez való visszalépés, amikor a vízió a gátlástalan profithajhászás volt, a fenntarthatóság számos területén nyilvánvaló, legyen szó akár társadalmi, akár környezetvédelmi kérdésről. Kezdetben az a nézet él, hogy az ilyen célok költségeket generálnak, nem pedig profitot. Ez egyértelmű tévhit, ha a hírnév forog kockán. A fenntarthatóság elutasítása önmagunk lábába lövés, mind a társadalom, mind maguk a vállalatok számára. A profit minden áron nagyon költséges.
